Japán-window

A rég elfelejtett húspotló Japánból kacsint vissza ránk

De a magyar étkezési kultúrának is megvan a saját húspotlója.

A japán Marukome Co., Ltd. még 2015 márciusában dobta piacra a húspótlás ötletéből kipattant új brand- (Daizu Labo) fejlesztésének termékét, a szójából készült húst. Akkor még szinte csak az idősotthonok, az emésztési problémákkal küzdő betegek speciális ételeként került forgalomba a szigetországban. Azóta pedig nagyon sokat változott a helyzet.

Talán sokan vannak Magyarországon is, akik emlékeznek még a szójahús slágerre. Régen persze sokan inkább anyagi megfontolásból választották ezt a megoldást a hús kiváltására, mintsem csupán egészségügyi megfontolásból.

Nos, változtak az idők úgy hazánkban, ahogy Japánban is. Akkor amikor a fejlett országok tonna számra dobják ki a raktáron maradt élelmiszert, amikor szinte egyértelmű és megszokott dolog, hogy nap mint nap húst fogyasztunk, felmerül az igény és a törekvés ennek kiváltására vagy mennyiségének csökkentésére, hiszen a készleteink végesek. Persze kevesebben vannak, akik ilyen szándékkal csökkentik a húsadagjukat…

Vajon valóban rossz az emberi szervezet számára a húsfogyasztás?

Nem, egyáltalán nem arról van szó, hogy jó-e vagy rossz. Japánban a lakosság szinte a 19. század elejéig nem fogyasztott rendszeresen húst. Halat igen, természetesen, de európai értelemben vett húsfogyasztás nem volt, vagy csak nagyon korlátozott mértékben. Leginkább szárnyasokat vagy vadhúst (a vaddisznó személyében) ettek. Mégsem volt a lakosság betegebb az európai vagy más húsfogyasztó nemzeteknél. Termetét tekintve kisebb ugyan, de betegebb nem.

A fontos tehát az, hogy az ember elegendő és megfelelő fehérjemennyiséghez juttassa a szervezetét. És a húson kívül más források is vannak. De a húsban sokféle fontos ásványi anyag és nyomelem is található, ami nagyon ajánlott az emberi szervezet számára. Igy tehát nem túlzás azt mondani, hogy a legjobb megoldás – mint minden esetben, a mértékletesség.

Japánban is egyre inkább terjed ez a gondolkodásmód, ill. üzleti megfontolásból is újabb és újabb termékeket fejlesztenek és dobnak piacra a cégek. Ha a fogyasztó pl. még nem elég tudatos ezen a téren, nem baj, akkor majd a cég „megtanítja” a tudatosságra. Itt tehát rendkívül nagy felelősség van a gyártón és a fejlesztőn, hogy milyen terméket kínál.

Itt most nem szeretnék külön fejezetet nyitni arról, hogy mennyi egészségtelen élelmiszert viszünk be a szervezetünkbe csak azért, mert ez van forgalomban vagy mert épp ezek a felkapott termékek stb.

Japánban van egy viszonylag erős, tudatos, igényes társadalmi réteg, van mellette egy szilárd hagyomány és nem utolsó sorban megvan a kíváncsi kezdeményező szellem az újdonság kipróbálására.

Mivel lehet tehát a húst megfelelően pótolni?

A legjobb megoldás, a fehérjetermészetű növényi ételek választása. Ha japán étkezés, akkor pedig erre a legkiválóbb a szója és a tófu (tofu szóként vált ismertté). A szója, mint közismert egy rendkívül sokoldalú babfajta. 40-50 százaléka fehérje és megvan benne az összes B-vitamin. Fontos kálcium-, cink-, vas-, magnézium-, kálium- és foszforforrás is. Rosttartalma magas, és hiányzik belőle a sokat szidott koleszterin. Európában hozzáteszik még, hogy a szervezet ösztrogénszintjét is karbantartja. Japánban azonban tudják, hogy ez azért egy kicsit túlzás, sajnos nincsen számottevő jelentősége ezen a téren. A tófu pedig nem más, mint a szójatej tejfehérjéinek kivonásával és összepréselésével nyert túró és sajt. Tehát ez is szója. És használható a sajt, a túró, sőt még a tojás pótlására is.

A szigetországban tehát adott egy erős hagyománnyal bíró alapanyag, a Marukome pedig elkezdett fejleszteni.

Milyen termékek születtek?

Az első körben, a kínai konyhából három ételféleséget (szójahús és hozzá különböző ízesítésű szósz) és a szójalisztből készült amerikai palacsinta alapot dobták piacra. Minden termékükre az alacsony kalória-zsír-koleszterin és a magas protein tartalom jellemző. Manapság még inkább nőnek az igények és a cukor-valamint gluténmentes termékekkel is kísérletezni kezdtek. Az ütős termék azonban még nem elég: a fogyaszthatóság, a csomagolás éppoly fontos, ha nem fontosabb, mint maga a termék. Megjelentek a „boil-in-the-bag-food”, azaz a tasakolt készételek, amiket egyszerűen csak forró vízben vagy mikróban kell felmelegíteni és máris fogyaszthatók.

húspótló tasakolt készétel szója tofu szejtán búzahús japán
a fejlesztések eredménye:a tasakolt készétel, ami még egészséges is

A cég bejelentette, hogy 2018-ban piacra akarja dobni a szója-hamburgert sőt még a szója sülttel is megpróbálkoznak. Aki egy kicsit is járatos az ázsiai konyhaművészetben, az tudja, hogy az ázsiai ember nagyon de nagyon kényes az ízekre. Azaz hiába mondja valaki egy termékről, hogy ennél nincs is jobb, amit a fogyasztó az egészségéért tehet, ha annak nincs jó íze, akkor sajnos nem fogja megállni a helyét a piacon. A szavak, és a reklámszövegek, a marketing, a sztorizás nem segít. Tehát kemény fejlesztés lesz az, hogy valóban finom hamburgert készítsen a Marukome.

húspótló tasakolt készétel szója tofu szejtán búzahús japán
A szójahúsból készült hamburger lesz a Marukome 2018-as topterméke?

De nem csak készételek vannak a tarsolyukban, hanem természetesen a húspótlót mint alapanyagot is forgalmazzák az éttermek számára. Ahol ebből újabb és újabb specialitásokat tesznek a vendégek asztalára.

húspótló tasakolt készétel szója tofu szejtán búzahús japán
Slágergyanús gyóza a szigetországban. Hús helyett teljes mértékben szójapótlóból készült. Az étterem forgalma pedig folyamatosan nő….

És mit adhat hazánk ehhez a piachoz?

A magyar konyha erőteljesen épít a búzára nem utolsó sorban a kenyérfogyasztásból adódóan. Ha búza, akkor szejtán, vagyis a búzahús az, amivel jól kiváltható a hús. A tönkölylisztből (a gabonaszem legértékesebb részeit tartalmazza) tisztított víz és tengeri só hozzáadásával tésztát készítenek, majd ún. szétválasztásos eljárással lecsökkentik a szénhidráttartalmát amellett, hogy az értékes tönkölyfehérje megmarad. Szuper élelmiszer, amit talán komponensként lehetne keverni a szójahússal is. Megsúgom, Japánban nem ismert annyira a szejtán, üzleti lehetőség gyanánt be lehet(ne) dobni…

Köszönöm a figyelmet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Amikor a munkaerő keresleti-és kínálati oldala próbál egymásra találni

Avagy hogyan maradjunk fittek és egészségesek, miután belépünk a senior korosztályba?

Egy korábbi cikkemben utaltam már Hinohara professzor gondolataira, mely szerint mindennél fontosabb a tevékeny életmód megőrzése.

Önnek vannak már tervei, hogy mivel szeretne foglalkozni ha nyugdíjba vonul? Vagy korai lenne még a kérdés? Sokan azt felelik elsőre, hogy miután nyugdíjba megyek nem csinálok majd semmit. Valójában azonban ez a válasz és gondolkodásmód hallatlanul veszélyes. Az illető egészségére nézve. Gondoljunk csak bele, hogy milyen borzasztó egy embernek, ha a szó szoros értelemben nem csinál semmit. Az ember, mint élőlény arra van ugyanis „kárhoztatva”, hogy produktívan tevékenykedjen. Hogy ez teljesen öncélú-e, avagy a társadalom számára is haszonnal jár, az más kérdés.

Ha adott egy társadalom, melynek népessége folyamatosan csökken, akkor annak érdekében, hogy ez a társadalom működőképes maradjon a lehető leghatékonyabban kell foglalkoztatnia a belőle álló népességet. Itt most tekintsünk el attól a feltevéstől, hogy a felmerülő ember-hiány nagyobb hányadát kívülről (lásd migráns) akarnánk pótolni.

Mert Japán nem akarja számottevően kívülről – vagyis a külföld beengedésével kiegyenlíteni a fokozódó demográfiai egyenlőtlenségét.

A választási lehetőségek így behatároltak, mindenek előtt az idősödő korosztályt kell megtartani, ill. visszavezetni a társadalom produktív szférájába.

A japán kormány a még látens kihasználatlan női munkaerőre, ill. a 65 év feletti nyugdíjasoknak a munkaerőpiacra való visszairányítására koncentrál.

A senior korosztály gazdasági ereje

A japán szakemberek az alábbiakkal érvelnek: nyugdíjba vonulás után közvetlen a legtöbben egy mentális vákuumban találják magukat, nem találják a helyüket a társadalomban, feleslegesnek érzik magukat családjukban, hiszen hirtelen átrendeződött a „besorolásuk”. Ha ezt az űrt nem tömi be mielőbb az egyén, akkor az kihatással lesz az általános egészségi állapotára, ami aztán végső soron a folyamatos leépüléshez vezet.

Ugyanakkor a japán piac nem hagyhatja figyelmen kívül az idős korosztály fogyasztói mutatóit, akkor amikor az 100 milliárd jent tesz ki évente (2017-es adat). Összefoglalva tehát, adott egy erős gazdasági erővel rendelkező társadalmi réteg, amelynek karban kell tartani jó egészségi állapotát annak érdekében, hogy az ország belföldi fogyasztói piacának aktiválásában részt vegyen.

Általánosságban elmondható, hogy az ország belföldi piacának forgalma csökkenő tendenciát mutat. A fiatalok és a középkorúak többsége visszafogja a fogyasztását, csak a legszükségesebb dolgokra költ. Ezzel szemben az idősek inkább kinyitják a pénztárcájukat bizonyos szolgáltatások és termékek igénybe vételéért. A japán nagyáruházak (Department Store-ok) többségének jelentős vásárlói rétegét a nyugdíjasok adják. Nem mindegy tehát, hogy mit és azt hogyan kínálja az áruház nekik.

A senior eladók növelésével nő az üzlet forgalma is

Egy felmérés kimutatta, hogy a 60 éves korosztály szívesebben érdeklődik a boltokban a hozzá hasonló korú eladótól. Ennek oka pedig egyszerű: úgy gondolják, hogy jobban átérzik kéréseiket és megértik az esetleges problémáikat azok az eladók, akik talán saját maguk is megtapasztalták már a vevő kérésére irányuló problémát. Hogy konkrét példát említsek, az egyik áruház illatszer részlege közel majdnem megduplázta forgalmát azzal, hogy 4-6 órás munkaidőben 65 év feletti eladót vett alkalmazásba.

csomagszállítás munkaerő Japán Dél-Korea idősödő korosztály foglalkoztatás
A 65 éveseké a világ? Gazdasági szempontból lehet….

Ezzel párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a gyógyszereket és egészségvédő termékeket sugárzó reklámfilm készítők kereslete is a nyugdíjas amatőr szereplők iránt. Ha ugyanis ismert, fiatal sztár-arcokat alkalmaznak, akkor nem olyan erőteljes a meggyőzőerő a reklámozott termék hatását illetően, mintha ismeretlen, de azonos korú szereplők propagálják a terméket. A három „B” korszak (vagyis Beauty=szépség, Beast=háziállat, Baby=kisunoka) kiegészülni látszik a negyedik B-vel, azaz a japánul „Bácsán”=nagymama gazdasági erejének ütős „B”-jével.

csomagszállítás munkaerő Japán Dél-Korea idősödő korosztály foglalkoztatás
A reklámfilmek sztárjai ma már a nagymamák és dédmamák

És hogyan hat mindez az egészségre és az egészségmegőrzésre?

A válasz borzasztóan egyszerű: a munkába járás, a tevékeny életmód, a folyamatos kommunikáció fitten tartja az újra-dolgozók testi-és szellemi aktivitását. Sokan például csak e célból társadalmi munkát vállalnak, mellyel ugyanezt a hatást lehet elérni.

Ehhez a szemléletváltáshoz persze a foglalkoztató vállalatoknak is módosítaniuk kell( ett) a munkavállalási feltételeiken, vagyis rugalmasan lehetővé kell tenniük, hogy pl. csökkentett munkaidőben, váltott műszakok beiktatásával, esetleges váratlan hiányzásokkal dolgozhasson a nyugdíjas. Az érdekek tehát kiegyenlítik egymást: a nyugdíjasnak biztosított a folyamatos aktivitás, a foglalkoztató számára pedig biztosított a munkaerő, ami ráadásul vonzza az azonos korú vásárlói csoportot.

Dél-Koreában indult el a 65 év felettieket is alkalmazó csomagszállítás. Ebben a kelet-ázsiai országban, ahogy Magyarországon is keményen küzdenek az internetes rendelések házhozszállításának problémájával. Az ötlet alapja, a munkaerő pótláson kívül, hogy 65 év felett ingyen szállhatnak itt metróra az idősek. Az alkalmazó cég pedig ebben a lehetőségben igencsak nagy szállítási költségmegtakarítást látott.

csomagszállítás munkaerő Japán Dél-Korea idősödő korosztály foglalkoztatás
Dél-Koreában ingyen utazhatnak a metrón a 65 év felettiek, mi lenne, ha egyúttal csomagot (is) szállítanának?

Egy csomagszállító idős staff elmondása szerint, először amíg hozzá nem szokott a munkához nehéz volt, de aztán hamar belejött. Ráadásul a folyamatos mozgás jótékonyan hatott a vércukor szintjére, ugyanis a csomagszállítás közben le is fogyott, elérte ideális testsúlyát, amit tartani is tud. Korábban egy irodában ülőmunkát végzett és az évek során rendesen felszaladtak a kilók. A mostani munkáját inkább testedzésnek tekinti, hiszen úgy egyezett meg a munkáltatójával, hogy annyit dolgozik, amennyi jólesik neki.

A koreai ötletre Japánban is felfigyeltek, hiszen a szigetországban is ha nem is ingyen, de olcsóbban közlekedhetnek az idősek pl. a buszon.

Köszönöm a figyelmet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A D-kávézó projekt

Japán népessége rohamosan csökken. Ez nem újdonság, tudtuk eddig is, és sajnos a folyamat már visszafordíthatatlan. Ennek két legnagyobb oka a társadalom elöregedése, ezen belül pedig az életkor kitolódása. A másik ok pedig a gyerekhiány. A társadalom tehát képtelen megújulni, így elöregszik. Sajnos ugyanez elmondható az európai fejlett országokról is, és Magyarországon is érvényes a megállapítás, mely szerint sokkal kevesebb gyermek születik, mint amennyi polgártársunk örök álomra hajtja a fejét. Hazánkban tetőzi a problémát a fiatal és a középkorú generáció kivándorlása is.

 Nem nyújt ugyan megoldást, de a kedvezőtlen folyamatot mérsékelni lehet az idős generáció egészségi állapotának karban tartásával. Ma a japán öregek legnagyobb mumusa a rák mellett a demencia, az Alzheimer. Váratlanul tör rá mindkét baj az emberre és jelen pillanatban a perspektívák igen csak szűkre méretezettek. Leépülés és végül a halál. A folyamat persze személytől és a betegség stádiumától függően változó.

Egy új kezdeményezés indult meg a szigetországban a demenciával küzdő idősek megsegítésére. Ez az ún. D-Cafe projekt.

Mi a projekt lényege?

Sokan előítéletek és téves információk birtokában valójában nincsenek tisztában az Alzheimer kór valós szimptómáival és a már kialakult betegség késleltetésének a lehetőségeivel. Azt gondoljuk profán megfogalmazással, hogy a beteg „hülyesége” nem jelző, hanem állapot. Sokan azt hiszik, hogy egy Alzheimer beteg egyenlő az agyhalott állapotával, aki nem érzékeli a környezetét, hiszen mindent elfelejt, a pár perccel ezelőtti események számára egyszerűen nem léteznek. Az igazság azonban az, hogy az agy minden funkciója jól működik, kivéve az emlékezést. Akkor, ha egy beteg a reggeli után 10 perccel azt mondja, hogy reggelit kér, mert még nem reggelizett, akkor nem azt kell neki mondani, hogy „most ettél, nem mondd már, hogy nem emlékszel”, mert ezzel az érzésvilágát bántjuk meg. Rámutatunk közvetlenül a betegségére, azaz hogy elfelejtett valamit. És ezzel ő is kisebb-nagyobb mértékben tisztában van. Jobb megoldás tehát, ha azt mondjuk: nahát, de jó hogy szóltál épp most akartam vinni neked a reggelit. Kétszer reggelizik ugyan, de vidám marad és elégedett. Ebből a leírásból is kitűnik, hogy a beteg jó hangulatának megőrzése mindennél fontosabb. A D-cafe projekt pedig éppen erre épül.

Két fontos tényező talált egymásra a projektben: az egyik, hogy a kávézók természetesen növelni szeretnék a forgalmukat a projekt által, a másik pedig az, hogy a projektben résztvevő Alzheimer betegeknél megfigyelhető bizonyos szinten a betegség előrehaladásának a lassulása.

demencia Alzheimer kávézó japán projekt
A Starbucks Coffee is részt vesz a D-Cafe projektben.

Az ötlet egyébként nem új, Hollandiában is léteznek Alzheimer Cafe néven ilyen kávézók. Amikor valamilyen bajjal, betegséggel, mentális problémával küzdünk, mindannyian meg szeretnénk osztani a félelmeinket, tapasztalatainkat és általában véve információt akarunk cserélni azokkal is, akik ugyanazzal a bajjal küzdenek, mint mi. Nem újdonság, ha azt mondom, mindenkinek a saját gondja a legnagyobb és azt hiszi, ő a legszerencsétlenebb a világon. Ugye ismerős ez az érzés? Aztán amikor meghallgatunk másokat, akkor megkönnyebbülünk, hogy nem biztos, hogy mi vezetjük a sort. Ezek a kávézók tulajdonképpen ilyen helyeket akarnak biztosítani a demenciával küzdő betegeknek és hozzátartozóiknak.

Egy mindennapos helyszín, egy kávézó, ahol csak úgy össze lehet röffenni, ismeretlenekkel szóba elegyedni, és megosztani a „sorstársakkal” a bajainkat. Nem egy időre és helyre kijelölt szakember által vezetett foglalkozásról van szó – amit egyébként már azért is visszautasít a legtöbb beteg, mert ő nem akarja vagy tudja tudomásul venni, hogy beteg és ezért nem érti, miért kellene neki ilyen terápiás (számára) kényszerfoglalkozáson részt venni, hanem egy kötetlen, laza minden korláttól mentes kávézásról. Ahol a résztvevők beszélgetnek és JÓL ÉRZIK MAGUKAT.

Leginkább pedig ezen van a hangsúly, hiszen ahogy fentebb említettem a betegek az érzelmeiket nem vesztették el. A kommunikáció pedig emberi mivoltunk egyik legfontosabb része.

A kommunikáció által az agy folyamatos működésben van, és a jelen ismeretek tudatában, az Alzheimer késleltethető az agy intenzív működtetésével. Magyarán, ahogy testünket is edzeni kell, az agyunkat is edzeni, funkcióit kihasználni és alkalmazni kell.

Hol áll jelenleg a projekt?

53 százalékban működnek ezek a kávézók valamilyen idősotthonban vagy időseket ellátó központban, esetleg gyógy-és terápiás központokban. Jelenleg még csak 6 százalékban vesznek részt a városi kávézók. A kis arányszám okait pedig a következőkben látják:

1., nem gyűlik össze a megfelelő számú vendég

2., az Alzheimer betegek és hozzátartozóik körében még nem olyan elterjedt ezen kávézók híre

3., az Alzheimer kávézó megnevezés degeneráló, ezért is jött létre a D-Cafe elnevezés, ami még mindig megosztja az előítéletekkel küzdőket.

Vajon ez a projekt hazánkban is megállná-e a helyét?

Köszönöm a figyelmet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Milyen tanácsot adhat egy japán szerzetes nekünk?

Mert nem csak a meditációról van szó.

A lelki megkönnyebbülést nyújtó bár után, a fenti kérdésre a japáni Shizuoka (ejtsd: Sidzuoka) megyei Hamamatsu (ejtsd: Hamamacu) városból ismét egy buddhista szerzetes, Wakide Giyu (ejtsd: Vakide Giju) ad választ.

Azt gondolhatjuk, hogy a buddhista szerzetesek többsége egész nap csak üldögél, bogyókat fogyaszt és elvont dolgokról elmélkedik.

Ez persze egy nagy tévedés, legalábbis Japánban ez sosem volt, van, és a hagyományokat követve, sosem lesz így.

Ahogy azt a szerzetesek is tudják, a hosszú egyhelyben ülés nem tesz jót a szervezetnek. A zazen, vagyis a meditáció alkalmával azonban több órán keresztül mozdulatlan pózban ülnek a szerzetesek. Ezt tehát ki kell egyensúlyozni, az egész testet átmozgató és edző mozgásra van szükség. És erre a legkiválóbb edzésforma a padlótörlés. – mondja Wakide szerzetes, aki természetesen meg is adja az instrukciókat a művelet tökéletes végrehajtásához.

Figyelem, nem szabad csalni! Felmosómopp nem használható! A cél itt most nem a padló minél hamarabb és könnyebb megtisztítása, hanem a test átmozgatása. Amihez a felmosás egy eszköz. Vagyis nem egyszerűen egy edzőteremben emelgetjük a súlyokat vagy futunk a futópadon, aminek közvetett eredménye nincs, hanem közvetlenül (csak) a test edzésére irányul. A közvetett eredmény jelen esetünkben a padló tisztítása lesz.

Egyszerűen fogalmazva tehát: padlót mosunk egyszál ronggyal és egy vizes vödörrel úgy, hogy abból a lehető legjobb eredményt hozzuk ki a testünk edzését és egyúttal a padló megtisztítását illetően. Erre a japán nyelvben van egy szó, a shugyou.

A shugyou (ejtsd: sugjó) szónak több jelentésárnyalata is van. Ha megnézünk egy egynyelvű japán (egyszerűbb) értelmező szótárt, akkor az alábbi jelentésköröket találjuk:

  1. A megvilágosodás elérése érdekében a testnek és léleknek a megtisztítása valaminek a megtanulása, elsajátítása által. Illetve a buddhista tanok gyakorlása.
  2. Kolduló szerzetesként gyalogszerrel járni az országot.
  3. Valamilyen tudomány vagy művészet mély elsajátítása érdekében hosszú gyakorlás útján erőfeszítéseket téve tanulni, az elsajátítani valót teljes mértékben magunkévá tenni, azzal szinte eggyé válni.

A fenti értelmezésből a harmadik pontra fókuszálva és annak jelentését a mindennapokra is egy kissé ironikusan kiterjesztjük, shugyou tulajdonképp a munkába járás, a takarítás, a mindennapi főzés, ha azt erőfeszítésnek fogjuk fel valaminek az elnyerése érdekében. Igy ha nem bosszankodunk a tömött busz miatt, hanem úgy fogjuk fel, hogy ez is hozzátartozik a nagy EGÉSZhez, és a tömött busz is ad(hat) valami pluszt, amiből tanulunk valamit, akkor sokkal könnyebben kiegyezünk magunkkal a lelki békénk érdekében.

Visszatérve tehát Wakide szerzetes padlótörlési instrukcióihoz, fogjunk egy felmosórongyot és lehetőleg nagy terpeszben, földig hajolva mindkét kezünkkel a nedves rongyra helyezve a testsúlyunkat, kezdjük el nyomva törölni a padlót, közben pedig egyenletesen haladjunk a kijelölt irányban. A haladóbbak ezt a fázist akár futólépésben is megtehetik, úgy még dinamikusabb lesz a mozgás. A lényeg, hogy erőt kell kifejteni (azaz nyomni a padlóra a rongyot), ill. súroló jelleggel mozgatni a rongyot.

zazen meditáció japán felmosás rizskása japán szerzetes
a felmosás helyes módja

A test átmozgatása után következhet a zazen, azaz a meditáció. Úgy kell ülnünk a zazenben, mintha a fejünk tetejével nyomnánk a plafont. Ekkor van a gerincünk a legmegfelelőbb pózban ahhoz, hogy a vér a leghatékonyabban áramoljon a fejünkbe. Ha hozzászokunk a meditálás során a helyes testtartáshoz, akkor ezt a mindennapokban is folytatni fogjuk. Ezzel pedig növelhetjük a koncentrációs képességünket.

zazen meditáció japán felmosás rizskása japán szerzetes
A zazen ülésmódja

Miután pedig végeztünk a meditálással, töltsük fel energiával testünket. Együnk „okayu”-t (ejtsd: okaju), azaz híg, leveses rizskását, ami általában száraz rizsből, nagyjából tízszeres mennyiségű víz hozzáadásával készül. Kíméli a gyomrot, jót tesz a beleknek a könnyű megemészthetősége által, és átmelegíti az egész testet.

zazen meditáció japán felmosás rizskása japán szerzetes
a leveses rizskása jól átmelegít

Köszönöm a figyelmet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A bármixer szerzetes

…avagy napjaink japán lelki pásztora a pult mögött.

Ön gyakran jár templomba? Vagy csak hébe-hóba, amikor valami nyomja a szívét és egyfajta lelki megkönnyebbülésre vágyik? Nos, a kérdés talán nem is olyan morbid, ha nem a vallási bigottság, hanem a lelki nyugalom és egyensúly felől közelítjük meg a dolgot.

De valljuk be, hogy rohanó világunkban nehézkes nagyon valami újat felvenni a napi mókuskerék mellé, azaz külön időt szakítani elmenni, megcsinálni, végighallgatni és még mit nem csinálni, amivel folytathatnám a sort.

Japánban van egy bár, ahol a vendégek a pohárka szakéjuk, sörük, whisky-jük - vagy amit épp rendelnek- mellett szabadon kiönthetik a lelküket is. És nem is akárkinek, hanem egy szerzetesnek, aki koktélt kever nekik a bárpult mögött.

japán szerzetes zazen mindfullnes buddhizmus lelki béke mentális egészség
Fujioka Yoshinobu, japán szerzetes épp sékeli az italt a vendégeinek…

Fujioka Yoshinobu (ejtsd: Fudzsioka Josinobu) egy buddhista szerzetes, aki a bárjában több buddhista irányzat szerzetesit is maga mellé gyűjtve akar a vendégeinek egy ún. „megnyugvás szigetet” biztosítani.

Nem is rossz ötlet, hiszen napjainkban szinte az egész világ rohanásban van. Egyre népszerűbbek a mindfullnes meditációs applikációk, a különböző terápiák és a belső lelki egyensúly megvalósítását és megtartását ígérő előadások. Ugyanakkor a buddhista szerzetesek hivatásuk révén nap mint nap gyakorolják a lelki edzést. A gond csupán csak az, hogy nincs megfelelő találkozási pont a „szolgáltatást nyújtó és igénylő” oldal között. Régen persze, mint minden, másképp volt. Napjainkban már a szigetországban sem menő templomba járni, főleg nem a fiatalok körében. Egyébként sincsenek a hagyományos értelemben vett vasárnapi misék, csak bizonyos alkalmakkor van kapcsolat a vallással.

A lelki béke, a mentális egészség viszont rendkívül fontos: nem véletlenül hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a testi bajok nagy részben akkor jelennek meg, amikor az ember mentálisan megsérül.

Fujioka szerzetes is tisztában van mindezzel, sőt azt is tudja, hogy a japánok egyre nagyobb többségének nincs lehetősége megosztani a búját baját közvetlenül szemtől-szemben valakivel, akitől esetleg tanácsot is várhatna a gondjai megoldására. A japáni kulturális beállítottságból adódóan is az emberek többsége ugyanis nem szívesen osztja meg családtagjaival, közelebbi kollégáival vagy barátaival a belső, lelki problémáit, mert „kímélni” akarja a hozzá legközelebb álló személyeket a saját gondjaitól. Igy aztán sokan az interneten keresnek menedéket (lásd: öngyilkos társat keresők fórumai stb.) és ismeretlenül, arctalanul próbálnak kapcsolatokat teremteni.

A buddhizmusnak – a valláson túl, van egy nagyszerű oldala : élet szemléletet és nem utolsó sorban ehhez gyakorlati útmutatást is próbál adni a szerzetesek és a szútrák, valamint a zazen meditáció által. Bárki előtt nyitva áll az út, csak rá kell lépni az ösvényre.

Fujioka szerzetes pedig ebben segít a bárba látogató vendégeknek. Nem kell külön elmenni a templomba, hogy találkozzunk egy hús-vér szerzetessel, hanem ott van ő a bárban, ahova egyébként is betérnek a munkából hazajárók. És milyen jó, hogy ott van! Sokkal könnyebb szóba elegyedni a „szakemberrel” rizspálinka ivása közben, mint mondjuk egy tömjénfüstben úszó hideg templomban.

És Fujioka puritán egyszerűséggel válaszol a kérdésekre: hogyan válasszak magamnak hobbit, ezt is meg azt is meg amazt is kipróbálnám – hangzik el a kérdés a vendég szájából. Fujioka pedig megjegyzi pár szóban mialatt hevesen sékeli a koktélt: egymás után sorrendben. Aztán idővel kiderül, hogy mihez is van kedvünk, időnk és pénzünk a leginkább. De egyszerre csak egy dologra érdemes fókuszálni.

A szavak vagy gazdára lelnek vagy nem. De a lényeg, hogy elhangzanak. És lehet, hogy egyszer majd visszacsengenek valaki fülében. – véli Fujioka és hozzáteszi, jó ha az ember összekötheti a kellemest a hasznossal….

Köszönöm a figyelmet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket

«
123

Lájkolj! ;)

Japán-window

blogavatar

A Japán-window cikkeinek tartalma kizárólag japán forrásból, blogbejegyzésekből, hírportálokról, saját megélt tapasztalataimból vett információk alapján íródik. Minden olyan magánszemélynek, vállalkozásnak és egyéb szervezetnek szól, akiket komolyabban érdekel Japán, az országban rejlő lehetőségek, a régmúlt és a jelen történései. A szórakoztatás mellett célom az ötlet-serkentés, valós ismeretek terjesztése és esetleges üzleti lehetőségek generálása. A bloghoz tartozó facebook-oldal itt érhető el. https://www.facebook.com/Yanagisawa.Gyoengyi/

Utolsó kommentek

Feedek