Japán-window

Kávé japán módra....Harmadik (befejező) Rész

  A dobozos kávé-cikksorozat utolsó részével egy kis piaci áttekintéssel fűszerezett írással szeretném lezárni a témát, ill. akinek további kérdése, észrevétele, esetlegesen piackutatási igénye van az jelezze bátran.

A lenti sorokban közzétett vélemények, az 5 toptermék értékelése a japán fogyasztók szájából, azaz tollából mai szóhasználattal billentyűzetéből hangzott el. Véleményem szerint kiszűrhetők belőlük azok a tanulságok, amelyek nemcsak a dobozos kávé esetében ad(hat)nak tippeket, hanem bármi egyéb termék forgalmazásához, termékfejlesztéséhez is.

A cikksorozat megírását egyébként az a hír inspirálta, hogy az amerikai Coca Cola cég erőteljes érdeklődést mutat a japán italautomaták és termékfelhozataluk iránt, Amerikában szeretné meghonosítani ezt a fajta kávéforgalmazást.

A kávé-tartalom szerinti besorolása: függően attól, hogy 100gr termék mennyi tiszta kávébabot tartalmaz

1., kávé : több, mint 5gr

2., kávéital: 2,5-5gr közötti érték

3., kávét tartalmazó üdítőital: 1-2,5 gr

4., koffeinmentes kávét tartalmazó üdítőital: több mint 90%-ban koffeintiszta

Néhány szó a „heavy user” (kőkemény) kávéfogyasztó rétegekről:

  Amikor a Suntory cég ’92-ben piacra dobta a ma is nagysikerű „Black-BOSS” márkáját, előtte alapos piackutatást végzett. Ebből kiderült, hogy országos szinten a kávéfogyasztók összlétszámának mintegy 60 százaléka ún. kőkemény fogyasztó. És kik is ők pontosabban? Leginkább olyan férfiak, akik naponta több mint egy doboz/csésze kávét isznak meg. Ha pedig korcsoportra fókuszálunk, kiderült az is, hogy leginkább a 25-35 éves, fizikai munkát végzők viszik a prímet. Aztán jönnek a pedáns, szorgalmas férfiak, akik koncentráltan akarják végig ülni a munkaidejüket. Aztán itt jön egy érdekes kilengés, mégpedig azoknak a csoportja, akik nagy odaadással néznek tv-t. A negyedik csoportot azok alkotják, akik nem vetik meg az édességet, és nem mindegy nekik a kávé zamata, megvan a kávé-ízmárkájuk, amihez ragaszkodnak a sütijük mellé. Az ötödik csoportnak már van egy jól bejáratott brandje (márkája), ami mellé még egy kiegészítőt (pl. dobozos kávét) is választanak. Külön tömörülnek egy csoportba azok, akik csakis „kávét csak röviden=eszpresszó” elv alapján isszák a feketét, majd jön a hetedik csoport, akik nagy előszeretettel próbálják ki az italautomaták új termékeit, és ha nem jön be nekik, akkor utána már felé sem néznek. Az utolsó, nyolcadik csoportot azok a fogyasztók alkotják, akik éles különbséget tesznek a beülős kávézók által kínált feketék és az automaták termékei között. A kávé tehát vagy automata/dobozos, vagy kávézóban készített.

A következő vizsgálódási szegmens, hogy MIKOR isznak az emberek kávét?

  A felmérésből kiderült, hogy van egy réteg, amelyik a reggeli munkába menet tartja elengedhetetlen rutinjának a (dobozos) kávéivást, aztán vannak, akik munka közben lassan ízlelgetve, vagy egy rövidke szünetben gyors tempóban ürítik ki a dobozaikat. A harmadik csoportnak elengedhetetlen kellék a cigarettázáshoz, a negyedik csoportot pedig azok a gyári munkások teszik ki, akik limitált helyen és időintervallumban mozogva, a gyárudvarokon elhelyezett automatákból szerzik be a folyékony feketét. No legfőképp erre az utóbbi négy szegmensre koncentrált a Suntory cég és finomította (igazítja ma is) a termékét folyamatosan a rugozó piaci igényekhez.

Egyenesen japán szájból jövő vélemények, az 5 toptermék, ami a szigetországban menő. (2016. februári blogbejegyzés alapján)

1., „Engem csak a WONDA Morning Shot (100% friss arabica kávé) tud felébreszteni. Az ébredés utáni kótyagos fejem csakis ettől indul be. És napközben is, ha kifáradok a munkában ez hozza vissza a frissességet, ugyanakkor relaxál is.”

„Az agysejtjeim indítógombját csak ez a kávé tudja működésbe hozni. És akik óckodnak a kávé jellegzetes fanyar keserűségétől, azok számára is megnyugtató a lágy tejes, cukros íz.”

Megint más vélemény:

„Nem szoktam reggelizni, és a reggeli rohanásban már egyszerűen szokássá vált, hogy az automatából minden nap megvegyem ezt a kávét. Ez az egyetlen kávé, ami fel tud ébreszteni és rá tud venni, hogy beérve a munkahelyre rögtön a munkára koncentráljak. Fontos még számomra, hogy nem hagy fura utóízt a számban.”

#kávéfajták#italautomata#japán#üzleti lehetőség#ízvilág#egyedi

2., A második helyen az illatban gazdag, könnyed Georgia European áll.

 „Sokáig egy másik márkát ittam, de amikor megkóstoltam ezt, rögtön erre váltottam. Legfőbb ok pedig az volt, hogy 30 jennel olcsóbb. Másfelől nem hagy a számban fura utóízt (ami nálam egy döntő szempont) és ha átöntöm csészébe, nem lehet megmondani, hogy ez egy dobozos kávé. 350 ml-es és 500ml-es kiszerelésben is kapható, a nagyobbat reggel veszem, a kisebbet ebédkor vagy rövidebb szünetekben fogyasztom. Hamar felfrissít és kikapcsol.”

 „Ahogy kikattintottam a doboz fedelét, valami fenséges illat öntötte el az orromat. A kávé ízének és illatának együttes élménye olyan reflexet épített ki bennem, amivel rögtön a munkára tudok koncentrálni. Ma már elengedhetetlen rutin, hogy megvegyem a napi adagomat.”

#kávéfajták#italautomata#japán#üzleti lehetőség#ízvilág#egyedi

3., Suntory / Black Boss

 „Alapjában véve kávéivó vagyok, nem mást, kávét iszom. Reggel otthon egy könnyű kávéval indítom a napot, aztán amikor beérek a munkahelyemre, mivel ott van az automata a cég folyosóján, hát rutinommá vált, hogy veszek egy dobozzal. Ezen a terméken legfőképp a dizájn ragadott meg, kipróbáltam, kíváncsi voltam, hogy a dizájn mögött milyen tartalom van. Hát be kell vallani, hogy ha nem én veszem és tudom, hogy ez egy dobozos kávé, akkor meg nem mondtam volna, hogy az. Az íze olyasmi, mintha egy langyos amerikai kávét összekevernének egy forró eszpresszóval. Ezt az egyedi ízhatást nem kapom meg sehol máshol. És bármikor  veszem ezt a terméket MINDIG ez az íz köszön vissza, nincs különbség – hogy ma jobban sikerült vagy kevésbé. A kávé fanyaran kesernyés ahogy a számba veszem, miután azonban lenyeltem, egy harmonikus kompozícióvá alakul. Ezt az eredetiséget fűszerezi még ráadásképp a kávé illata. Az automaták hideg és meleg változatban is árulják, de én évszaktól független mindig hidegen iszom. Nekem ez vált be, hogy felfrissüljön az agyam, ha elfáradok. Munka után a stresszt, a bennem maradt feszültséget ezzel vezetem le. Akik kedvelik a dobozos feketekávékat, feltétlen ajánlom, hogy próbálják ki.”

#kávéfajták#italautomata#japán#üzleti lehetőség#ízvilág#egyedi

4., Wonda -Arany lágyan édes

 „Ez egy édes (cukrozott) kávé, és nálam az első szempont amiért ezt iszom, hogy bárhol és bármikor hozzá tudok jutni. Árulják szupermarketben, convinient store-okban, italautomatákban, szóval mindenhol. Jó íze van, valami olyasféle érzést indukál, hogy na, túlvagyok a nehezén, megdicsérhetem magamat. Nem szeretem az olyan kávét, aminek a lágy édeskés íze megmarad a számban, ez a kávé határozott és nekem „egyenes”. Én nem szeretem a kávé jellegzetes kesernyés ízét, nekem kell bele valami édes. De az ne öntse el az egész szájamat. Ez a kávé erre tökéletes megoldás. Prémium kávébabból készül és ehhez méltó szerintem a dizájnja is. Az exkluzivitása számomra nemcsak az ízében, hanem a látványban is kiteljesedik.”

#kávéfajták#italautomata#japán#üzleti lehetőség#ízvilág#egyedi

5., Georgia Original

 „Én nem nagyon tudok kávét inni, de nem akarok kilógni a sorból. Ez az egyetlen kávé, amit meg tudok inni. Kis mennyiségben tartalmaz tejet is, talán ezért „itatja magát” nálam. Más fajta kávét is kóstoltam már a Georgia brand-től, de csak ez jön be nálam. Érdekes, hogy életemben először ezt próbáltam ki, aztán persze másmilyeneket is, de mindig visszatérek ehhez. „

#kávéfajták#italautomata#japán#üzleti lehetőség#ízvilág#egyedi

És Ön kedves olvasó, aki eljutott a cikk olvasásában idáig, Ön milyen kávét iszik? Ön milyen szempontok szerint választ? Ha lehetősége nyílna rá kipróbálná a széles paletta termékeit? Melyek az elsődleges szempontjai? Az ár, az íz, a státuszszimbólum avagy a dizájn?

Hallomásból tudom, hogy Kiscsőszön működik egy tejautomata, amiből hideg friss tej folyik a vásárló poharába, bár a hírek szerint üveget saját magának kell vinnie az embernek.

Szóval úgy tűnik a technikai előfeltételek többé-kevésbé adottak. Példaként szolgáló úttörő-termék is van(lásd a fentieket) akkor még mi hiányzik???

http://japan-window.reblog.hu/kave-japan-modra-elso-resz

http://japan-window.reblog.hu/kave-japan-modra-masodik-resz

Köszönöm a figyelmet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kávé japán módra....Második Rész

  Szóval visszatérve a japán konzervkávéhoz, a kezdeti lelkesedés nem hagyott alább, olyannyira, hogy a wikipédia szerint ma már több mint 18 japán vállalat gyárt dobozos kávét az aprólékosan felmért igényekhez, életkorhoz, társadalmi ranghoz, nemekhez stb. mérten. A japán marketing talán a legkifinomultabb a világon, a szakemberek figyelmét szinte semmi sem kerüli el. A piacot sejtszintű darabjaira tépve elemzik az igényeket és a lehetőségeket.

Ma már szinte minden egyes italautomatában ott díszelegnek a dobozos kávék. A fejlődés útján tulajdonképpen ezek az automaták jelentették a mérföldkövet. Az automaták ugyanis az évszakokhoz igazodva hűtik vagy melegítik az italokat, a kívánt hőmérsékletet biztosítva a fogyasztóknak. Ezek az ún. RTD (ready-to-drink) termékek. És persze a technika mindenhol ott van, így már léteznek olyan automaták is, amiből egy app segítségével rendelhetjük meg az italunkat, megspórolva ezzel azt a műveletet, hogy magunk dobjuk be az érmét és nyomjuk meg a gombot…:-)

japán kávé

  A ’60-as években Európában, Amerikában is megjelentek az üveges és dobozos üdítőitalok, de sehol sem öntöttek kávét a konzervdobozokba. A kávé ezen „érinthetetlen” mivoltát aztán éppen a kávé szentélyének mondott Olaszország törte meg. De Európában nem hozott igazán nagy áttörést a dobozba töltés, pontosan az italautomaták kis száma és visszafogott terjedése miatt.

Meg aztán Európában és Amerikában el sem tudták még képzelni az emberek, hogy a kávét ne csak melegen igyák, az a szentségtörés, hogy adja isten jegeskávét igyanak meg sem fordult még a fejükben.

Pedig Japánban a jeges italfogyasztás – talán a klimatikus viszonyok miatt is, igen hamar megvetette a lábát, beépült a köztudatba és például napjainkban is, elképzelhetetlen már, hogy jég nélkül szolgálják fel az ingyen vizet az éttermekben és kávézókban. Ez talán ahhoz hasonlítható, mint Magyarországon a szóda vagy a szénsavas víz. Bevett szokás.

Amerikában aztán 2002-ben tört meg a jég, amikor a Starbucks bevezette az amerikai piacon a dobozos kávéját és a melegíthető italautomatákat. Aztán 2008-ban kötött szerződést a Coca Cola a neves olasz illycafé kávépörkölő céggel és együtt dobták piacra Európa 10 országában  illy issimo márkanevükön új dobozos kávéjukat.

Japánban ezt a márkát 2009. júniusától kezdték el árusítani, a 2 fajta: latte macchiato és az espresso nagy sikernek örvendett.

japán kávé

Japánból a dobozba töltött fekete Hong Kongon keresztül indult az ázsiai piacra 1979-ben, aztán a Nestle és a Coca Cola kézfogása révén a Nescafe márka tört be az ázsiai piacra, majd 1996-ban Amerikába.

A verseny a gyártók között a ’70-és évektől kezdett kiéleződni, igazodva az igényekhez és a fogyasztói elvárásokhoz. Egyre többféle kiszerelés jelenik meg, a doboz formája is változik, a tipikus kólásdoboz mellett megjelentek az elegánsabb és higénikusabbnak tartott lekerekített „üvegnyakú” dobozok is. A 2000-es évektől pedig az egészséges életmód szlogenje alatt egyre inkább előtérbe kerül a cukor mértéke. A kávézókban egyre többen rendelnek már cukormentesen feketét és ehhez az igényhez hamar alkalmazkodtak a dobozos kávé gyártók is.

A 2000-es évek közepétől jelentek meg a folyamatosan hűtött italok, ami azt jelenti, hogy a gyártószalagtól a boltok polcáig egy 0-10 fokon hűtött útvonalon kerülnek az italok. Tehát a hőmérséklet ingadozása teljesen kizárt. Ráadásul a cukortartalom is legalább 3 kategóriába (cukormentes, halványan tartalmaz és az alacsony tartalmú) sorolható immár.

Köszönöm a figyelmet.

folytatása következik

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Elhunyt egy legenda

  Talán nincs olyan japán felnőtt, aki ne ismerné Hinohara Shiageaki nevét. Az „örökké élő”, ahogy sokan tartották, 2017. július 18-án reggel 6 óra 33 perckor hajtotta fejét örök nyugalomra. 105 éves volt, a halál oka pedig „csupán” légzési elégtelenség. Más egyéb komoly baja nem volt.

Matuzsálemként is egészségesen, életvidáman, tevékenyen élt és a hosszú élet titkát, életszemléletét mindenkivel megosztotta. Több száz orvosi értekezést, esszét, 139 könyvet írt, országszerte előadásokat tartott, még egy musical forgatókönyvet is publikált és haláláig Tokió egyik neves kórházának az igazgatójaként dolgozott (!) Igen, nem vonult nyugdíjba, aminek persze egyik előfeltétele volt szellemi és testi frissessége és vice verza szellemi frissességét részben igy tartotta karban.

Az utolsó pillanatokig igyekezett tevékeny maradni.

Hinohara professzor hosszú élet

 Hinohara professzorról legendák keringenek, hosszú élete során nagyon sok mindent megélt, többek között a nagy tokiói bombázást is a második világháború idején, melynek megrázó és kitörölhetetlen borzalma örök pacifistává tette. Rengeteg sebesültet látott el akkor orvosként.

Hinohara professzor hosszú élet

  Nagyon sok mindent lehetne róla írni, a japán újságok most oldalakkal cikkeznek, az interneten a hírportálok is filmes összefoglalókkal emlékeznek rá. Most leginkább azt szeretném itt megosztani, ami személy szerint engem fogott meg mindebből a hírfolyamból.

 Hinohara professzor az élő példája volt annak, amit könyveiben és egész munkásságán át tanított az embereknek. Ő nem az a pap volt, aki vizet prédikált miközben a borát szürcsölte…

Életfilozófiájának egyik fontos alappillére, hogy amit teszel, azt szívvel-lélekkel tedd! A test egészségi állapota az agyban dől el. A vidámság, a jókedv az élet forrása: a boldogság titka nem az, hogy azt tesszük, amit szeretünk, hanem az, hogy szeretjük, amit tennünk kell.

88 éves korában alapította meg az „Új (idők) Időseinek Szervezetét”, melynek elsődleges célja az volt, hogy Hinohara megtanítsa a tagoknak, hogy hogyan válhatnak a JÖVŐ időseivé, azaz önnállóan (mások ápolására nem szoruló) élő, a társadalomban résztvevő és annak hasznára lévő öregekké. A nyugdíjba vonulás nem a semmittevés, hanem az élet egy új periódusának kezdete. A nyugdíj után az önkéntes munka, a társaságokban és klubbokban való részvétel adja meg az élet-örömet.

 A másik fontos dolog, amit hangsúlyozott: az étkezés és az izomzat karbantartása. Még 102 éves kora után sem, amikor már tolószékbe kényszerült az utazásai során, adta ki a kezéből a táskáját, mondván, hogy azzal is edzi a karját. 100 éves koráig, ha tehette mindig lépcsőn járt és rendszeresen evett.

Egyik híres könyve, az „Éljünk ügyesen” bestseller lett, melyben azt írja: térjünk vissza a gyerekkorunkba és idézzük fel azt a pillanatot, amikor szinte enni is aludni is elfelejtettünk, ha valami olyan dologban merültünk el, ami nagyon de nagyon érdekelt. Éppen ezért nem jó, ha az ember túl sok szabályhoz köti magát – vallotta.

Hinohara közbenjárása és ennek érdekében tett erőfeszítései révén 1954-ben vezették be Japánban az éves kötelező teljeskörű kivizsgálást, mellyel a még lappangó vagy kezdeti stádiumban lévő betegségeket lehet felfedezni. Ma is azt tartják, hogy ez a lépés volt az egyik mérföldkő azon az úton, hogy ma Japánban a leghosszabb a várható élettartam.

 Szinte mindenki, aki találkozott vele arról számol be, hogy „csakúgy dagadt az életenergiától”. Még 90-en is túl napi 18 (!) órát dolgozott / tevékenykedett a hét minden egyes (!) napján. Tehát még hétvégén is. „Az élet egy hozzájárulás valamihez” – vallotta, nem magamért élek, hanem azért, hogy hasznossá tegyem magamat. Az a tudat hajtott, hogy segítsek, részt vegyek mások életében, ezért keltem korán, hogy minél több időt tölthessek ébren.

Hinohara 10 éves távlatokban gondolkodott, és ennek megfelelően volt egy 10 évre szóló naplónaptára. Ebbe már beleírta a 2020-as tokiói olimpiát is, életének következő fő célját. Meg szerette volna még élni ezt is.

Egy karizmatikus, pozitív energiáktól duzzadó személyiség volt, akit a betegei „élő buddhának” tartottak és azok a szerencsések, akik találkozhattak vele, szinte mindenkinek megmaradt az emlék a professzorról, hogy így vagy úgy de megváltoztatta gondolkodását és ezáltal az életét is.

Méltán tartották még életében az ország élő kincsének és azt hiszem, hogy a világ bármely szegletében is sokat lehet tanulni tőle.

U.i.: Javaslom mindazoknak, akik végig olvasták ezt a blogbejegyzést, hogy fussák át újra a dőlt betűvel vastagon szedett kifejezéseket. Őrizzük meg jól emlékezetünkben.

Köszönöm a figyelmet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kávé japán módra….ELSŐ RÉSZ

  A világon elsőként, 1959-ben dobta piacra a Meiji Seika Kaisha Limited a dobozba zárt feketét, ami tiszta, cukor-és minden mástól mentes feketekávé volt 200gr/adag kiszerelésben. A következő állomás 1969-ben volt, amikor az UCC Holdings Co., Ltd. jelent meg a dobozos tejeskávéjával, amivel megtette döntő lépését a máig tartó és fejlődő dobozos kávé-gyártás és árusítás gigantikus bizniszében.

És ez most miért érdekes? Megint egy olyan példa van előttünk, ahol Japán importál valami újat, külföldit magához, -ebben az esetben a kávét, aztán azt úgymond „japánosítja”, egy kicsit átvariálja és egy merőben új terméket dob a piacra, amivel visszahódítja a terméket a világnak.

japán dobozos kávé

  De hogyan is indult a történet? A 60-as években még kicsi palackozott üvegekből itták a tejet. Ez máshol is így volt, nem újdonság. Aztán bejött egy újítás, mégpedig hideg tejeskávé került az üzletek polcaira, ami a japáni melegben kifejezetten sikeres volt. Innen már csak egy apró lépés, hogy a tartalmat nem üvegbe, hanem (konzerv)dobozba öntötték – igen, úgy mint a dobozos sört.

No és miért jó ez? Mint közismert a konzervben tárolt ételek és italok szinte sosem romlanak meg, a készítéskori állagukat, zamatukat, ízüket tökéletesen megőrzik. Igy van ez a kávéval is.

 Egy apró kitérővel hadd mondjam el, hogy a spanyolok pl. kifejezetten úgy választják a boltjaik polcáról a halkonzerveket napjainkban, hogy a gyártási időponttól legalább fél év teljen el. Addigra érnek össze ugyanis az ízek és minél „öregebb” egy konzerv, az annál finomabb.

Köszönöm a figyelmet.

folytatása következik

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Japán-window

blogavatar

A Japán-window cikkeinek tartalma kizárólag japán forrásból, blogbejegyzésekből, hírportálokról, saját megélt tapasztalataimból vett információk alapján íródik. Minden olyan magánszemélynek, vállalkozásnak és egyéb szervezetnek szól, akiket komolyabban érdekel Japán, az országban rejlő lehetőségek, a régmúlt és a jelen történései. A szórakoztatás mellett célom az ötlet-serkentés, valós ismeretek terjesztése és esetleges üzleti lehetőségek generálása. A bloghoz tartozó facebook-oldal itt érhető el. https://www.facebook.com/Yanagisawa.Gyoengyi/

Utolsó kommentek

Feedek