Nagyon vártam, hogy földrengés is legyen az alatt a pár nap alatt, amíg az RSOE két prominens személyisége Tokióban tartózkodik, de sajnos a vendégeknek nem volt benne részük. Talán ennek ők inkább örülnek, az eltitkolt sajnálatomat csak én adom közre ezen cikk sorai keresztül.
Az RSOE tokiói látogatásáról az előző cikkemben írtam részletesen. A két vendég, Kovács Csaba vezérigazgató és Böszörményi Zsolt EDIS vezető, kíváncsi volt ennek a metropolisznak a katasztrófa védelmére is.
A természeti katasztrófák váratlanul jönnek. Hogy lehet erre felkészülni?
A szójababon fekvő országban mindig történhet – és többnyire történik is valami természeti viszontagság, rosszabb esetben katasztrófa. Hozzászokni ehhez nem lehet, maximum csak idomulni a helyzethez. És felkészülni. Gyakorlatozni, ismereteket bővíteni, életmentő hátizsákot összeállítani és a többi. A lényeg, hogy ne törődjünk bele – addig, amíg tehetünk valamit a saját érdekünkben, akkor tegyünk is. Ebből a hozzáállásból jött létre Tokió külvárosában a Katasztrófa-megelőzési Élménypark.
Interaktív módon láthatja és sajátíthatja el ingyen és bérmentve minden japán gyerek, felnőtt és minden idelátogató – független nemre, bőrszínre, vallási hovatartozásra az életben maradás fortélyait.
Ahhoz, hogy részt vehessünk egy túrán, be kell jelentkezni telefonon.
A magyar liftek alapból ilyenek….
A túra vezetője induláskor kioszt minden résztvevőnek egy digitális táblácskát, amit nyakba akasztva használunk. A táblácskát japán, angol és más ázsiai nyelven is lehet használni. Katasztrófa megelőzéssel, ill. a túléléssel kapcsolatos felelet-választós kérdéseket kapunk, és minden válaszunkat pontozza a gép.
„Képzeljük el, hogy Tokióban vagyunk egy téli esti napon, egy felhőkarcoló felső emeletének egyikén. Hirtelen megremeg a föld. Mit teszünk először?” –kérdezi japán túravezetőnk.
A kis táblácskán két válasz van: az egyik, hogy várakozunk egyhelyben a másik pedig, hogy elindulunk a kijárat, azaz a még működő lift felé. Ön melyik választ ikszelné be?
Máris a liftben vagyunk, és a lift szimulálja a föld rengését, zörög, kissé kileng. „Lehet egy kis részünk egy szimulált rengésben is” – jegyzem meg a liftben, mire Böszörményi Zsolt rezignáltan megszólal: Ja, ez az? Magyarföldön ugye alapból ilyenek a liftek.
A kuncogás után máris nyílik a liftajtó és egy földrengés utáni képzelt városrészben találjuk magunkat. Közel mehetünk-e az utcai lefolyókhoz? És hasonló kérdéseket kapunk a kis digitális táblácskánkon.
Mindig tanul az ember….
A következő teremben a park munkatársa apró fortélyokat tanít. Mit tegyünk, ha megrándítjuk a karunkat, vagy ne adj isten eltörik és rögzíteni kellene? Egy nejlonzacskó és egy olló megadja a választ.
Ezután szemmel követhetjük egy képernyő és egy bábu segítségével, hogy a földrengésnek milyen fokozatai vannak. Japánban egytől hétig terjedő skálán mérik a földrengéseket.
Aztán bepillantást nyerünk a katasztrófa utáni evakuálásba is. Milyen egy mobilvécé, milyen kartonparavánokkal választják el a fekvőhelyeket és a többi.
A digitális táblácska folyamatosan kérdez, és önti magából a válaszlehetőségeket. Vajon mit tegyen az ember? Mit tegyen, hogy élve túlélje az első 72 órát?
A túra végén pedig a komoly arcok mosolyra derültek: a digitális táblán olvasható az elért pontszám. Elvileg túléljük!!!!!
Az alábbi interjúban pedig meghallgathatják Kovács Csaba vezérigazgató és Böszörményi Zsolt EDIS vezető válaszát arra a kérdésemre, hogy a szakértő szemével mennyire felkészült Tokió katasztrófa-védelem szempontjából.
Köszönöm a figyelmet.
Vélemény