Avagy hogyan maradjunk fittek és egészségesek, miután belépünk a senior korosztályba?
Egy korábbi cikkemben utaltam már Hinohara professzor gondolataira, mely szerint mindennél fontosabb a tevékeny életmód megőrzése.
Önnek vannak már tervei, hogy mivel szeretne foglalkozni ha nyugdíjba vonul? Vagy korai lenne még a kérdés? Sokan azt felelik elsőre, hogy miután nyugdíjba megyek nem csinálok majd semmit. Valójában azonban ez a válasz és gondolkodásmód hallatlanul veszélyes. Az illető egészségére nézve. Gondoljunk csak bele, hogy milyen borzasztó egy embernek, ha a szó szoros értelemben nem csinál semmit. Az ember, mint élőlény arra van ugyanis „kárhoztatva”, hogy produktívan tevékenykedjen. Hogy ez teljesen öncélú-e, avagy a társadalom számára is haszonnal jár, az más kérdés.
Ha adott egy társadalom, melynek népessége folyamatosan csökken, akkor annak érdekében, hogy ez a társadalom működőképes maradjon a lehető leghatékonyabban kell foglalkoztatnia a belőle álló népességet. Itt most tekintsünk el attól a feltevéstől, hogy a felmerülő ember-hiány nagyobb hányadát kívülről (lásd migráns) akarnánk pótolni.
Mert Japán nem akarja számottevően kívülről – vagyis a külföld beengedésével kiegyenlíteni a fokozódó demográfiai egyenlőtlenségét.
A választási lehetőségek így behatároltak, mindenek előtt az idősödő korosztályt kell megtartani, ill. visszavezetni a társadalom produktív szférájába.
A japán kormány a még látens kihasználatlan női munkaerőre, ill. a 65 év feletti nyugdíjasoknak a munkaerőpiacra való visszairányítására koncentrál.
A senior korosztály gazdasági ereje
A japán szakemberek az alábbiakkal érvelnek: nyugdíjba vonulás után közvetlen a legtöbben egy mentális vákuumban találják magukat, nem találják a helyüket a társadalomban, feleslegesnek érzik magukat családjukban, hiszen hirtelen átrendeződött a „besorolásuk”. Ha ezt az űrt nem tömi be mielőbb az egyén, akkor az kihatással lesz az általános egészségi állapotára, ami aztán végső soron a folyamatos leépüléshez vezet.
Ugyanakkor a japán piac nem hagyhatja figyelmen kívül az idős korosztály fogyasztói mutatóit, akkor amikor az 100 milliárd jent tesz ki évente (2017-es adat). Összefoglalva tehát, adott egy erős gazdasági erővel rendelkező társadalmi réteg, amelynek karban kell tartani jó egészségi állapotát annak érdekében, hogy az ország belföldi fogyasztói piacának aktiválásában részt vegyen.
Általánosságban elmondható, hogy az ország belföldi piacának forgalma csökkenő tendenciát mutat. A fiatalok és a középkorúak többsége visszafogja a fogyasztását, csak a legszükségesebb dolgokra költ. Ezzel szemben az idősek inkább kinyitják a pénztárcájukat bizonyos szolgáltatások és termékek igénybe vételéért. A japán nagyáruházak (Department Store-ok) többségének jelentős vásárlói rétegét a nyugdíjasok adják. Nem mindegy tehát, hogy mit és azt hogyan kínálja az áruház nekik.
A senior eladók növelésével nő az üzlet forgalma is
Egy felmérés kimutatta, hogy a 60 éves korosztály szívesebben érdeklődik a boltokban a hozzá hasonló korú eladótól. Ennek oka pedig egyszerű: úgy gondolják, hogy jobban átérzik kéréseiket és megértik az esetleges problémáikat azok az eladók, akik talán saját maguk is megtapasztalták már a vevő kérésére irányuló problémát. Hogy konkrét példát említsek, az egyik áruház illatszer részlege közel majdnem megduplázta forgalmát azzal, hogy 4-6 órás munkaidőben 65 év feletti eladót vett alkalmazásba.
Ezzel párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a gyógyszereket és egészségvédő termékeket sugárzó reklámfilm készítők kereslete is a nyugdíjas amatőr szereplők iránt. Ha ugyanis ismert, fiatal sztár-arcokat alkalmaznak, akkor nem olyan erőteljes a meggyőzőerő a reklámozott termék hatását illetően, mintha ismeretlen, de azonos korú szereplők propagálják a terméket. A három „B” korszak (vagyis Beauty=szépség, Beast=háziállat, Baby=kisunoka) kiegészülni látszik a negyedik B-vel, azaz a japánul „Bácsán”=nagymama gazdasági erejének ütős „B”-jével.
És hogyan hat mindez az egészségre és az egészségmegőrzésre?
A válasz borzasztóan egyszerű: a munkába járás, a tevékeny életmód, a folyamatos kommunikáció fitten tartja az újra-dolgozók testi-és szellemi aktivitását. Sokan például csak e célból társadalmi munkát vállalnak, mellyel ugyanezt a hatást lehet elérni.
Ehhez a szemléletváltáshoz persze a foglalkoztató vállalatoknak is módosítaniuk kell( ett) a munkavállalási feltételeiken, vagyis rugalmasan lehetővé kell tenniük, hogy pl. csökkentett munkaidőben, váltott műszakok beiktatásával, esetleges váratlan hiányzásokkal dolgozhasson a nyugdíjas. Az érdekek tehát kiegyenlítik egymást: a nyugdíjasnak biztosított a folyamatos aktivitás, a foglalkoztató számára pedig biztosított a munkaerő, ami ráadásul vonzza az azonos korú vásárlói csoportot.
Dél-Koreában indult el a 65 év felettieket is alkalmazó csomagszállítás. Ebben a kelet-ázsiai országban, ahogy Magyarországon is keményen küzdenek az internetes rendelések házhozszállításának problémájával. Az ötlet alapja, a munkaerő pótláson kívül, hogy 65 év felett ingyen szállhatnak itt metróra az idősek. Az alkalmazó cég pedig ebben a lehetőségben igencsak nagy szállítási költségmegtakarítást látott.
Egy csomagszállító idős staff elmondása szerint, először amíg hozzá nem szokott a munkához nehéz volt, de aztán hamar belejött. Ráadásul a folyamatos mozgás jótékonyan hatott a vércukor szintjére, ugyanis a csomagszállítás közben le is fogyott, elérte ideális testsúlyát, amit tartani is tud. Korábban egy irodában ülőmunkát végzett és az évek során rendesen felszaladtak a kilók. A mostani munkáját inkább testedzésnek tekinti, hiszen úgy egyezett meg a munkáltatójával, hogy annyit dolgozik, amennyi jólesik neki.
A koreai ötletre Japánban is felfigyeltek, hiszen a szigetországban is ha nem is ingyen, de olcsóbban közlekedhetnek az idősek pl. a buszon.
Köszönöm a figyelmet.
Vélemény