Veszélyben a japán termálfürdők köré épült hagyományos vendégházak többsége
Hogy a veszedelem már a végzettel fenyeget-e talán egy kissé túlzás, a japán vendégszeretet szimbóluma, az ún. ryokanok (ejtsd: rjokan) léte mindenképp válságos. A tradicionális japán fogadók nagy része, mintegy 2020 létesítmény krízishelyzetbe került, melynek holtpontjából csak – remélik a szigetország turisztikai szakértői, a közelgő 2020-as olimpia mozdíthatja ki.
A ryokan, mint fogalom beívódott a japán turizmus enciklopédiájába. Egy olyan szálláshely, ahol megtapasztalhatja a vendég – legyen az helybéli vagy külföldi, a japán vendégszeretet (japánul omotenashi (ejtsd: omotenasi)) fellegvárát. Az év mind a 365 napján várja a megszállni vágyókat. Akit bővebben érdekelnek a ryokanok, a története és jellegzetességeik, az ezen az oldalon olvashat egy bővebb összefoglalót.
Jelen írásomnak nem is a ryokanok a főszereplői, hanem inkább a termálfürdők, amelyek köré a ryokanok épültek. Az egyiket kegészíti a másik, a japán wellness kultúra nem is létezhetne ma már a tradicionális fogadók nélkül.
Mi jellemzi a japán hőforrásokat?
Japánul onsennek (ejtsd: onszen) hívják azokat a nyilvános fürdőket, amelyek hőforrások mellett épültek, van belőlük fedett és szabadtéri változat. Mivel ezek a hőforrások vulkanikus eredetűek, ezért nagyon forrók. 42 foktól indulnak, némelyikbe (pl. egy 62 fokosba) egy európai ember bele sem mer ülni. A szigetország hemzseg a hőforrásoktól és mindegyiknek vidéktől függően megvan a specifikusan jótékony hatása az egészségre. Az onseneknek alapból van egy rádium tartalmuk, és erre jönnek még a többi elemek. Összeségében jellemző,hogy mindegyik jótékonyan hat a bőrre (bőrbetegségek), annak természetes megújulását elősegítve. Egy onsen-mártózás viszonylag gyors felfrissülést ígér a stressztől megfáradt testnek, ezért a legtöbb időhiányban szenvedő japán vendég a hőforrásoktól reméli a gyors feltöltődést.
A japán turizmus azonban borzasztóan gyengén kommunikálja mindezt a külvilág felé. Míg hazánkban egyszerűen feltérképezhetjük, hogy melyik fürdőnk milyen egészségügyi problémára gyógyír, addig a japán fürdők legtöbbjének összetételéről csak kutatómunkával lehet hozzáférni.
Hazánk ezen a téren mindenképp előnyben van véleményem szerint. A kúraszerű gyógyászati kezelésekről nem is szólva, mint pl. a fürdőben használt súlyok, a gyógymasszázsok vagy a gyógyászati célú iszappakolás.
Japánban még hírét sem hallották az ízületek súlyokkal való nyújtásának, épp egy hazánkban forgatott turisztikai dokumentumfilmük mutatta ezt be mint egy különlegességet.
A japán termálfürdő kultúra elsődlegesen szépészeti tartalmú, ezt követi a kikapcsolódás és a relaxálás majd a sor végén említik a gyógyító hatását.
Miben más, mint a magyar wellnes?
Első látásra talán nem is tűnnek szembe a különbségek. Egy 2013-as felmérés szerint a világ TOP 10, a turisták körében közkedvelt fürdők listáján hazánk a hévízi fürdőjével a 8. helyen áll. Japán a hatodik. Hangsúlyozom, itt a külföldiek által ismert és kedvelt fürdőkről van szó. E mögött az eredmény mögött talán a külföldi vendégek elvárásai tükröződnek. Míg a magyar fürdőkbe elsődlegesen kúrára és gyógyulni érkeznek sokan, addig Japánba inkább kikapcsolódni és valami egzotikus élményt megélni.
Magyarországon is, Japánban is a termálfürdő valamilyen szállás-komplexum (itt ryokan, hazánkban hotelek) közelében, vagy a komplexumba bele épült. Kísérik ezt hazánkban mindenféle szórakozást, kikapcsolódást, vagy akár gyógykezelést nyújtó létesítmények is. Japán ezen a téren – érdekes módon nem épült ki. Csak mostanában kezd a belföldi turizmus a gyógy-és terápiás turisztikai lehetőségekre koncentrálni.
Az agynak minimum 3 nap kikapcsolódás, azaz a megszokottól eltérő környezetváltozás és tevékenység kell a test re-szetteléséhez. Sok japán (sajnos) még a három napot sem engedi meg magának, így azok a ryokanok maradnak versenyképesek, melyek komplex, egyedi, személyre szabott szolgáltatásokat tudnak nyújtani akár egy egynapos csomag keretében.
Melyek a problémák és hogyan orvosolják?
A ryokanok alapjában véve nem sokat változtak az évek során. A város zajától távol, a természet zöld ölén ígérnek kikapcsolódást hagyományosan régi, faépítésű vendégház jellegű fogadókban. Tulajdonképp a fürdőn, a kiadós és szuperegészséges japáni étkezésen, az égbe kiálltó csenden és a csillagos égbolton kívül nem igazán van mit élveznie az ultra modern kor emberének. Persze ez bőven elég is lehet, de a látogatók véleménye ezzel nem feltétlen egyezik.
Specializálódni kell tehát! Nem a tömeges kommersz igények kielégítése a megoldás.
- Építsen magának kövekből saját ülőfürdőt a szabadtéri onsen-ben
- Túrázzon 2-3 órát a környező hegyekben, mielőtt megmártózik
- A fürdő után jógázzon szakavatott oktatóval testének teljes ellazulása érdekében
- A fürdőt kösse össze egy alapos masszázzsal
És folytathatnám a sort. Az egyedi igényekre és a helyi adottságokra fókuszáló lehetőségek tárházának köszönhetően az utóbbi időben egyre több fiatal korú látogató is megfordul az onsenekben.
Japán eddig nem nagyon épített a külföldi turistákra, elég volt számára a belföldi piac is. A népesség drasztikus csökkenésével azonban már nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a faktort.
Viszont több fal van, amit le kell döntenie ahhoz, hogy a külföldiek is részeseivé válhassanak ennek a fajta kikapcsolódásnak– és ezzel egyidejűleg növeljék a ryokanok bevételét.
- A fürdők eredetileg nem tűrik meg a tetovált vendégeket, Japánban ugyanis ez a yakuzák „védjegye”. Azok a külföldiek tehát, akiknek akár csak egy aprócska tetoválásuk is van, máris elestek az onsen élménytől. Legalábbis eddig. A Gunma megyében lévő Takaragawa onsen egy olyan hely, ami lebontotta ezt a falat és nem törődik a tetoválással. A fentiekben említett TOP tízes listán, melyen Japán a hatodik helyen áll, valójában a gunmai onsenével érdemelte ezt ki. A mintegy 150 országból érkező japán onsen-élményre vágyó külföldi turisták 90 százaléka itt tömörül.
- A fürdőkben a medencébe hagyományosan teljesen meztelenül kell megmártózni, melyet egy előírt tisztálkodási rituálé is megelőz. Ezt megint csak sok külföldi nem ismeri, ill. ódzkodik az anyaszült meztelen fürdéstől.
Ezt a falat is lebombázta a gunmai onsen, és fürdőruhában is engedi a medence, ill. szabadtéri onsen használatot.
Az idelátogató külföldiek legtöbbjét pedig mindenekfelett a tradicionális Japán imidzsét lefestő miliő bűvöli el, sokukban a Miyazaki rajzfilmek varázslatos meseországa köszön vissza. És ezt a látványt élvezni egy forró, a testnek gyógyírt nyújtó, exkluzív onsenben, örök életű élmény és kikapcsolódás.
Japán tehát igyekszik „megnyitni” a fürdőkultúráját a külföld előtt is, azonban már behozhatatlan késésben van. A ryokanok legnagyobb részének fenntartása horribilis összegeket emészt fel, a tulajdonosok az utód-hiány miatt nem tudják a családban tartani ezeket a vállalkozásokat így inkább bezárják őket. Tajvani, kínai befektetők látnak fantáziát a japán gyógyturizmus fejlesztésében. Ők persze csak több-kevesebb sikerrel helyezik az eredeti hagyományok megőrzésére a hangsúlyt: vagy a biznisz vagy a hagyomány oldalán billen ki a mérleg nyelve.
Köszönöm a figyelmet.
Vélemény