…avagy egy kulcsfontosságú vitamin a stroke, az elbutulás, a depresszió és a rák megelőzéséhez
Elcsépelt szavaknak, unalmas frázisoknak tűnhet és már a könyökünkön jön ki a mondás, hogy „az vagy, amit megeszel”! Ezzel kapcsolatban Japánban sem találták fel a spanyol viaszt, vagy legalábbis nem jobban, mint más országban.
Visszatérve a fenti kijelentésre, tényleg jól teszi az, aki komolyan veszi. Nem véletlen, hogy a földnek ezen legkeletibb felén átlagosan jóval hosszabb életűek és e mellett egészségesebbek az emberek.
Jobb lehet a vitamint étkezéssel bevinni a szervezetbe.
Míg Európában vagy Amerikában a tudatosság sokszor abban áll, hogy a népesség szintetikusan próbálja pótolni a vitaminokat, addig Japánban inkább az étkezésre próbálnak figyelni jobban.
Nem szeretnék most vitát indítani arról, hogy mennyivel jobb vagy sem vitamintablettából nyerni a testünk számára a létfontosságú anyagokat, avagy a táplálékból bevinni azt. Nyilván az adott klímai és földrajzi adottságok is közrejátszanak a válaszadásban. Mindenesetre tény, hogy az embernek, legyen a világ bármely táján is, lehetőleg TUDATOSAN kell figyelnie a táplálkozására, különben elveszik.
Kedves olvasó, mit tud Ön a folsavról? Vagy most hallja először? Vagy hallotta már persze, de hogy miről is van szó, hát abban már nem biztos. Nos, a folsav egy olyan vízben oldódó vitamin, melyből ha kevés jut a szervezetbe, akkor abból óriási problémák kerekednek.
Nem csak Japánban folytatnak tanulmányokat a folsavról, de manapság amikor az elbutulás (demencia) már-már népbetegség minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a terjedést mérsékeljék.
Mi a nagy H?
Ha azt mondom folsav, akkor az egyik lehetséges kapcsolódó szó ehhez a homocisztein nevű toxikus aminosav. Erről az aminosavról ezen az oldalon olvashat egy kiváló áttekintést, de ha most nincs kedve vagy ideje ezt megtenni, akkor csak annyit jegyezzen meg róla: az érelmeszesedést nem a magas koleszterin szint okozza, hanem a vitaminhiányból (lásd folsav) eredő magas homocisztein szint következménye. A magas H szint ugyanis érfal sérüléseket okoz, melynek kijavítására tett elsődleges kísérlet a plakk. És innen aztán már a legtöbb esetben egyenes út vezet a stroke felé.
Mielőtt most elszomorodna, vessen egy pillantást az alábbi képre: ezekből a zöldségekből kell elegendő mennyiséget ennie és máris sokat tett saját magáért! És ez nem zöldség egyáltalán, a kutatások rámutattak, hogy már napi 400 mikrogram folsav bevitele elegendő az egészség megőrzésének érdekében.
(A fenti link napi 600-650 mikrogramot említ, de Japánban kiegyeztek a 400 mikrogramban.)
Bár Magyarországon és más európai országban is, az élelmiszereket, többek között a kenyeret és tésztaféléket is dúsítják folsavval, B6, B12 vitaminnal (ezek kellenek ugyanis a jobb felszívódáshoz), ez azonban így még nem elég. Hazánkban sajnos még mindig alacsony a zöldségfogyasztás mértéke (tisztelet a kivételnek).
Japánban felhívják a figyelmet a terhesgondozáson, hogy a kismamáknak fokozott folsav bevitelre van szükségük a magzat egészséges fejlődése érdekében. A folsavnak ugyanis elengedhetetlen szerepe van a DNS képződésnél is. Felnőtteknél pedig a sejtmegújuláskor van gigantikus szerepe, ill. egyidejűleg a ráksejt képződést gátolja. A fejlődő, gyermek-szervezetről nem is beszélve, tehát gyerekkorban bűn nem figyelni a folsav értékére.
Ahogy a fentiekben említettem, a homocisztein felelős elsősorban az érfalak rugalmasságáért és a sérülések javításáért. Nem csak az érelmeszesedésről van szó, hanem egyúttal a csontritkulás felgyorsulásáról, az agyi erekről is, ami kihat az Alzheimer kialakulására sőt a kutatások szerint, még a depresszió előtörésében is közrejátszik.
Tokiótól északra fekvő Saitama megye Sakaido (ejtsd: Szaitama megye Szakaido) városa egy több évig tartó projektben vett / vesz részt. A sakaido-i folsav projekt a részt vevő lakosok egészségi állapotának változását monitorozza a folsav bevitel tükrében. Különösen a női résztvevők körében látványos a folsav mennyiség növelésének hatása. 40 százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma és az Alzheimerben megbetegedők is számottevően lecsökkentek.
A pozitív eredmények arra ösztönözték a helyi kisvállalkozókat, éttermeket, hogy folsavval dúsítsák termékeiket. Aki Sakaido városban jár, az felkeresi pl. a folsavval dúsított doraiyaki-t árusító édességboltot (a doraijaki egy híres japán édesség, ami nem más, mint két tenyérnyi amerikai palacsinta közé tett édesbab pép). Szinte a város egyik turisztikai vonzópontjaivá váltak ezek az üzletek.
Mit és mennyit kell tehát enni?
Egy átlag japán felnőttnek minimum egy fél brokkolit egy fél csokor spenótot, edamama-t, egy tófut, 2-3 lap szárított tengeri algát ajánl a Japán Egészségügyi Minisztérium.
Sakaido városban ennek a mennyiségnek a minimum kétszeresét fogyasztják a projekt résztvevői. És ami a legfontosabb, hogy ezt minden egyes nap teszik. Tehát nem arról van szó, ahogy a mozgásnál sem, hogy egyszer egy jó nagyot a héten, hanem adagokra elosztva, de folyamatosan minden nap!!
És persze nem mindegy a hogyan sem!
Azaz, a brokkolit és a spenótot nem szabad megfőzni, mivel így a vízben oldódó vitaminok hatása nagy részben elveszik. Fontos, hogy a brokkolit kézzel szirmaira szedve víz nélküli edényben kell gőz fölött megpárolni, így 90 százalékban megmarad a folsav tartalma. A spenótot sem szabad főzni, hanem serpenyőben megpárolni. Igy akár 98 százalékban megmarad a vitamin tartalma.
Ha átesünk a ló másik oldalára, mondanom sem kell azzal nem nyerünk, inkább veszítünk: a Japán Egészségügyi Minisztérium felhívja arra is a figyelmet, hogy pl. a túl sok spenót fogyasztás a túlzott oxálsav bevitel miatt elősegíti a vesekő képződést, ezért ne együk halálra magunkat belőle.
Magyarán tehát: csak mértékkel, tudatában a mennyiségi mutatóknak és rendszeresen minden nap! Ahogy valahol mindent az életünkben…..
Köszönöm a figyelmet.
Vélemény