A csont szerepe sokkal több, mint gondolnánk.

A japán társadalom vészesen öregszik, ahogy a magyar is. A matuzsálemi életkorba jutó öregek száma egyre csak növekszik a szigetországban és az előrejelzések, valamint a technika és a tudomány megállíthatatlan fejlődésének köszönhetően nincs messze már, hogy az ember akár 120 évig is eléljen.

A japán idősek otthonainak nagy kihívása, hogy lakóik minőségi öregkort éljenek meg. A demencia és az ebből is következő testi elgyengülés, a tüdőgyulladás és a rák viszi a prímet a szigetország halálozási okainak listáján. A statisztikák szerint azok az idősek, akik combnyak törésen vagy medencecsont törésen estek át, 4-5 emberből 1 személy 1 éven belül meghal. A japán orvosok, beteg gondozók és az idősotthonok személyzete törekszik a legújabb ismeretek, trendek és kutatási eredmények alkalmazására.

Mondom gyorsan a lényeget, hogy akinek nincs kedve vagy ideje végigolvasni a cikket, az is profitálhasson. Aki pedig kíváncsi a miértekre is, az görgessen tovább bátran a szövegben.

Összegezve tehát napjaink legújabb ismereteit: a csont nem csak a test alakját, méreteit és a belső szilárd vázat alkotja, mellyel egyúttal védi belső szerveinket, hanem bizony közvetve az egész életre való erőnket is befolyásolja. Befolyásolja az agyi aktivitást, az emlékezőképességet, az immunrendszernek juttat információkat, hatással van a tesztoszteron termelésre ezzel pedig a nemzőképességre és nem utolsó sorban az általános erőnlétre és izomrendszerre is.

A csont felépítéséről részletesebben itt olvashat az érdeklődő, én most két fontos fehérjére szeretném fókuszálni a figyelmet: az egyik az oszteokalcin (oc), a másik pedig az oszteopontin (opn). Az oc az a fehérje, amely mintegy a csont azon negyedét teszi ki, ami nem kollagén alapú. És ha az opn csökken, akkor egyidőben csökken az egész szervezet ellenállóképessége is. Hogy az összefüggéseket jobban megértsük, tekintsük át röviden a csontszövetnek, mint élő-és folyamatos változásban lévő szervünknek a mozgását. Egy felnőtt szervezet mintegy 206 csonttal bír, melyet 3-5 év alatt folyamatosan megújít. Ebben a folyamatban két fontos sejt, az oszteoklaszt (csontfaló sejt) és párja, a csontépítő sejt vesz részt. Ennek a kétféle sejtnek az egyensúlya adja a zökkenőmentes megújulást.

csont japán idősek idősek otthona aktív mozgás fiatalság egészség öregedés
A csontfaló-és építő sejtek egyensúlya biztosítja az egészséges csontozatot. A csontfaló sejtek mélyedéseket képezve a csontban lebontják azt, míg a csontépítő sejtek betömik (és ezzel új csontot építenek) a mélyedéseket.

Az egyensúlyért egy „felügyelő sejt” felel, ami koordinálja, hogy épp csont építése vagy pedig a csont leépítése történjen.

csont japán idősek idősek otthona aktív mozgás fiatalság egészség öregedés
a "felügyelő" a csontban

Ennek a „felügyelésnek” a módja az, hogy a sejt ún. szklerosztint, azaz a csontok lebontását elősegítő jeladó fehérjét bocsát ki. A „felügyelés” abban is áll, hogy a sejt érzékeli, hogy mekkora mozgás-terhelés éri a szervezetet.

És itt van egy nagyon fontos megjegyzendő rész: rendszeresen MOZOGNI kell!! De nem mindegy, hogy hogyan. A csontra jótékonyan ható terhelést ad a futás, az ugrókötelezés, a kosár-röplabda és minden olyan mozgásforma, amivel úgymond elrugaszkodunk a talajtól. Mindezen mozgásformák valamelyikéből elegendő csupán csak 30 perc naponta ahhoz, hogy karban tartsuk csontunk épségét és megőrizzük a csontozat egyensúlyát. Nem arról van tehát szó, hogy egyszer ledolgozzuk a hétre valót két órában, hanem hogy legalább háromszor egy héten kb. 30 percet kell mozogni.

Jó hír, hogy soha sincs későn elkezdeni. De annál jobb, ha minél korábban – a gyermekek fejlődésben lévő szervezetének pedig mindenképp fiatalon és rendszerességgel kell folytatni a mozgást. Nem kell túlzásba vinni, nem kell élsportolónak lenni, sőt bizonyos esetekben az élsportolóknak is kifejezetten ügyelniük kell. A versenykerékpározás, és az olyan sportok esetén, ahol nincs meg a csontot terhelő mozgástípus lelassul a csontképződés, a csontsűrűség csökken, vagyis megnő a szklerosztin szintje. Ezért az ilyen sportok mellett mindenképp érdemes kiegészítésként csontképződést serkentő mozgásformát is végezni.

Ne keseredjenek el azok sem, akik valamilyen oknál fogva már nem tudnak ugrókötelezni, nekik ott van a kocogás vagy akár a gyorsséta, és a lépcsőzés is. Ugyanúgy eredményesek ezek is, és mellette izomépítő hatásuk is van.

Arról van tehát szó, hogy az ember szervezete nem vette fel teljesen az életmódban bekövetkező változások őrült gyors tempóját. Szervezetünk még mindig azt az ősembert akarja szolgálni, aki nap mint nap megharcolt – a szó szoros értelemben az életben maradásért, hosszú kilométereket gyalogolt a zsákmányért, futott, cipelt, ugrabugrált.

Ma már ezt persze ne várjuk el magunktól, egy valamit azonban megtehetünk: megszakítjuk a hosszú idejű egyhelyben ülést. Az irodai munkát végzők ha minden órában átmozgatják magukat egy 10-15 percre, már sokat tesznek csontjaik épségéért, saját magukért és ezzel együtt az egészségükért, tágabb értelemben pedig a társadalomért.

Japánban is egyre többen figyelnek tudatosan magukra, hiszen akármennyire is a csúcstechnológia korszakát éljük, a testünk az maradt, ami régen is volt.

csont japán idősek idősek otthona aktív mozgás fiatalság egészség öregedés
kemény edzés folyik az idősek otthonában

csont japán idősek idősek otthona aktív mozgás fiatalság egészség öregedés
heti rendszereséggel tartanak szteplépcsős edzést az időseknek

Köszönöm a figyelmet.