Szóval visszatérve a japán konzervkávéhoz, a kezdeti lelkesedés nem hagyott alább, olyannyira, hogy a wikipédia szerint ma már több mint 18 japán vállalat gyárt dobozos kávét az aprólékosan felmért igényekhez, életkorhoz, társadalmi ranghoz, nemekhez stb. mérten. A japán marketing talán a legkifinomultabb a világon, a szakemberek figyelmét szinte semmi sem kerüli el. A piacot sejtszintű darabjaira tépve elemzik az igényeket és a lehetőségeket.
Ma már szinte minden egyes italautomatában ott díszelegnek a dobozos kávék. A fejlődés útján tulajdonképpen ezek az automaták jelentették a mérföldkövet. Az automaták ugyanis az évszakokhoz igazodva hűtik vagy melegítik az italokat, a kívánt hőmérsékletet biztosítva a fogyasztóknak. Ezek az ún. RTD (ready-to-drink) termékek. És persze a technika mindenhol ott van, így már léteznek olyan automaták is, amiből egy app segítségével rendelhetjük meg az italunkat, megspórolva ezzel azt a műveletet, hogy magunk dobjuk be az érmét és nyomjuk meg a gombot…:-)
A ’60-as években Európában, Amerikában is megjelentek az üveges és dobozos üdítőitalok, de sehol sem öntöttek kávét a konzervdobozokba. A kávé ezen „érinthetetlen” mivoltát aztán éppen a kávé szentélyének mondott Olaszország törte meg. De Európában nem hozott igazán nagy áttörést a dobozba töltés, pontosan az italautomaták kis száma és visszafogott terjedése miatt.
Meg aztán Európában és Amerikában el sem tudták még képzelni az emberek, hogy a kávét ne csak melegen igyák, az a szentségtörés, hogy adja isten jegeskávét igyanak meg sem fordult még a fejükben.
Pedig Japánban a jeges italfogyasztás – talán a klimatikus viszonyok miatt is, igen hamar megvetette a lábát, beépült a köztudatba és például napjainkban is, elképzelhetetlen már, hogy jég nélkül szolgálják fel az ingyen vizet az éttermekben és kávézókban. Ez talán ahhoz hasonlítható, mint Magyarországon a szóda vagy a szénsavas víz. Bevett szokás.
Amerikában aztán 2002-ben tört meg a jég, amikor a Starbucks bevezette az amerikai piacon a dobozos kávéját és a melegíthető italautomatákat. Aztán 2008-ban kötött szerződést a Coca Cola a neves olasz illycafé kávépörkölő céggel és együtt dobták piacra Európa 10 országában illy issimo márkanevükön új dobozos kávéjukat.
Japánban ezt a márkát 2009. júniusától kezdték el árusítani, a 2 fajta: latte macchiato és az espresso nagy sikernek örvendett.
Japánból a dobozba töltött fekete Hong Kongon keresztül indult az ázsiai piacra 1979-ben, aztán a Nestle és a Coca Cola kézfogása révén a Nescafe márka tört be az ázsiai piacra, majd 1996-ban Amerikába.
A verseny a gyártók között a ’70-és évektől kezdett kiéleződni, igazodva az igényekhez és a fogyasztói elvárásokhoz. Egyre többféle kiszerelés jelenik meg, a doboz formája is változik, a tipikus kólásdoboz mellett megjelentek az elegánsabb és higénikusabbnak tartott lekerekített „üvegnyakú” dobozok is. A 2000-es évektől pedig az egészséges életmód szlogenje alatt egyre inkább előtérbe kerül a cukor mértéke. A kávézókban egyre többen rendelnek már cukormentesen feketét és ehhez az igényhez hamar alkalmazkodtak a dobozos kávé gyártók is.
A 2000-es évek közepétől jelentek meg a folyamatosan hűtött italok, ami azt jelenti, hogy a gyártószalagtól a boltok polcáig egy 0-10 fokon hűtött útvonalon kerülnek az italok. Tehát a hőmérséklet ingadozása teljesen kizárt. Ráadásul a cukortartalom is legalább 3 kategóriába (cukormentes, halványan tartalmaz és az alacsony tartalmú) sorolható immár.
Köszönöm a figyelmet.
folytatása következik
Vélemény